Átalakul a pedagógus-továbbképzés rendszere
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló rendelet módosítását szeptember 26-i határidővel. A tervezet szerint az átalakítás első ütemében megszüntetik a tartalmi megújító képzéseket, a pedagógusgyakornokoknak nem kell vizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből, az iskolák pedig saját belső továbbképzéseket szervezhetnek. A második ütemben visszaépítik a piaci alapú, szabadon választható képzéseket, és ekkor vonják be a szakképzési és bölcsődei dolgozókat is.
Az iskolai belső továbbképzés a tervezet szerint kapcsolódhat a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez, az értékelési rendszerhez, az intézmény működéséhez és a nevelőtestület szakmai fejlesztési szükségleteihez. A belső képzések foglalkozhatnak az alapkészségek fejlesztésével, a digitális pedagógiával, az inkluzív neveléssel, a gyermekvédelemmel és a gyermekek jogaival, a környezeti neveléssel, a pályaorientációval, valamint az intézményi innovációkkal és a jó gyakorlatok megosztásával.
A belső továbbképzés szakmai programját az igazgató a nevelőtestület bevonásával hagyja jóvá. Ezért a tanárok tizenöt kreditet szerezhetnek, és egy nevelési évben vagy tanévben legfeljebb egy ilyen képzést számíthatnak be. A fenntartók a pedagógusok létszáma alapján normatív támogatást kapnak ezek finanszírozására. Megmaradnak a köznevelési igazgatóképzések, a hitéleti és a felsőoktatási szakirányú továbbképzések is.
Átmenetileg megszűnnek a tartalmi megújító képzések
A tartalmi megújító képzéseket eddig központilag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezte, ezeket átmenetileg megszüntetik. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium átnézi az NKE-s képzések tartalmát, amelyek a tervek szerint nem tűnnek el teljesen, hanem szabadon választható képzésekké alakulnak át. A harmadik változás, hogy a pedagógusgyakornokoknak nem kellene levizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből. A kormány a módosítást a tanévre szóló átmeneti intézkedésként vezetné be, párhuzamosan kidolgoznák a továbbképzés hosszabb távú rendszerét. A már megkezdett vagy elvégzett képzések beszámítanak az ötéves továbbképzési ciklusba.
A tanárok továbbképzését 2025-ben alakították át, akkor a képzések két típusát különböztették meg: tartalmi megújítót és választhatót. A tartalmi megújító képzéseket az NKE, a választható képzéseket az Oktatási Hivatal szervezte. A kötelező listában legalább harminc olyan képzés volt, amelyeknek kiemelt célja a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés” volt. Az 1997-es rendelet szerint hétévente kellett igazolni a 120 órás képzéseket, 2025. szeptember 1-jétől viszont ötévente kell teljesíteniük a pedagógusoknak.
Szakszervezeti észrevételek
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tervezetet átmeneti megoldásként elfogadhatónak tartja, és jónak tartja, hogy nagyobb szerep jut a tanárok által választható továbbképzéseknek és a belső képzéseknek. Javasolják, hogy az iskola saját képzéseit tanítás nélküli munkanapokon, munkaidőben szervezzék meg. A szakszervezet szerint kevés a tizenöt kredites belső továbbképzési keret, mivel az az ötéves ciklusban előírt legalább 120 kredithöz képest mindössze 12,5 százalékot jelent. Véleményük szerint a tanároknak érdemi döntési jogot kell kapniuk, és a továbbképzés ne újabb adminisztratív kötelezettség legyen.
A Történelemtanárok Egylete pozitívnak tartja, hogy lazul a korábbi központosított rendszer. Javasolják, hogy a szakmai szervezetek konferenciáit, képzéseit is számítsák be, és az iskolák és civil szervezetek képzéseire tizenöt kredit helyett maximum harminc kreditet lehessen beszámítani. Egyetértenek a tanárok munkaterheinek csökkentésével, és javasolják, hogy a 120 órás továbbképzést ismét hét év alatt kelljen teljesíteni, valamint hogy a továbbképzés számítson bele a tanárok kötött munkaidejébe.
