Megjelent a törvény az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent az a részletes törvény, amely megalapozza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) működését. A tervek szerint a nyilvánosságra hozandó iratok nagy része már idén kutathatóvá válik mind a témával foglalkozó kutatók, mind a múltat megismerni kívánó más személyek számára. Kivételt jelentenek a B dossziék, amelyek nyilvánosságra hozatalát 2027. február 25-ig halasztották.
Milyen iratok válnak kutathatóvá?
A hálózati személyekről – azaz a beszervezett vagy beszervezni kívánt ügynökökről, informátorokról, titkos megbízottakról – vezetett személyi jellegű iratanyagok közé a törvény szerint fényképes kérdőívek, adatlapok, önéletrajzok, környezettanulmányok, beszervezési nyilatkozatok, a beszervezés lefolyásáról szóló jelentések, kiképzési tervek, valamint a kapcsolattartási módszerekről szóló jelentések tartoznak.
A törvény hatálya kiterjed a Belügyminisztérium egykori III. Főcsoportegységénél, annak területi és helyi szerveinél, valamint azok elődeinél, katonai csoportoknál és határőröknél keletkezett irattári anyagokra – beleértve azokat is, amelyek korábban „titkos” vagy „szigorúan titkos” minősítést kaptak. Emellett bekerülnek az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságoknál keletkezett anyagok, és az internálással és kitelepítésekkel kapcsolatos iratok is.
Nem sebeket akarnak feltépni
A törvénnyel kapcsolatos korábbi viták során a kormánypárt többször kihangsúlyozta, hogy nem sebeket akarnak feltépni, csak a feldolgozási folyamatot akarják segíteni – még ha ez néhány fájdalmas beszélgetéssel is jár majd. Ezért a törvényben az áll, hogy az „emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok, valamint a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény”. Az iratokat ennek megfelelően úgy teszik kutathatóvá, hogy az érintettek jogait is megóvják, miközben megfelelően érvényesíthető a közérdekű adatok megismeréséhez való jog.
Az ÁBTL feladatai és a megfigyelt személyek jogai
Az ÁBTL veszi át az iratokat, kezeli és feldolgozza azokat, valamint kutathatóvá teszi az iratanyagot, és biztosítja az érintettek számára a személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlását. A megfigyelt személyek számára minden, az iratokról készült másolatot soron kívül és térítésmentesen kell biztosítania, és a megfigyelt személyek megkaphatják a róluk jelentő és velük foglalkozó állambiztonsággal együttműködő személy természetes személyazonosító adatait.
Ki lehet a levéltár főigazgatója?
Az intézmény élén a főigazgató áll, akinek személyét nyilvános pályázat útján választják ki, és a helyettesével együtt az Országgyűlés elnöke hat évre nevezi ki. A kinevezés előtt a jelölteket meghallgatja a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottság és a kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó állandó bizottság is.
A törvény szerint nem lehet a Levéltár főigazgatója vagy főigazgató-helyettese az, aki a kinevezés előtti tíz évben a kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, párt országos szervének tisztviselője vagy alkalmazottja volt, valamint aki a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit megkapta, illetve e szervekkel kapcsolatban álló, állambiztonsággal együttműködő személy volt.
