BAKA ANDRÁS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI BESZÉDE ÉS A JOGÁLLAM HELYREÁLLÍTÁSA
Augusztus 11-én, a parlament záróülésén Baka Andrásot ünnepélyesen megválasztották Magyarország köztársasági elnökének, ahol beszédében hangsúlyozta, hogy egy választási eredmény önmagában nem elegendő a jogállam helyreállításához. A képviselők álló tapsal fogadták, mielőtt közösen elénekelték a Szózatot, zárva ezzel az eseményt.
A JOGÁLLAM HELYZETE ÉS A TÖBBSÉGI KÉPVISELET KIHÍVÁSAI
Baka András kifejtette, hogy a remény és a felszabadulás érzése dominál a társadalomban, de meg kell érteni, hogy a jogállam helyreállítása nem csupán a politikai elszámoltathatóságról szól; a jövőnk azon múlik, hogy milyen közös felelősséget érzünk az ország ügyében. Szavai szerint a jogállam működése során fontos, hogy a jogszabályok mindenkire egyaránt vonatkozzanak, és egyetlen társadalmi réteg se érezze magát kirekesztve.
A köztársasági elnök megjegyezte, hogy a társadalmi megosztottság jelenleg jelentős probléma: a civil szervezetek, újságírók és eltérő vélemények célpontokká váltak a politikai diskurzusban. „Nem tudunk közös jövőt építeni, ha egymásban ellenséget látunk” – figyelmeztetett Baka. Hangsúlyozta, hogy a jövő érdekében szükséges az igazságosság és az önmérséklet párhuzamos követelése.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE ÉS FENNTARTÁSOKA
Beszédében Baka kiemelte, hogy a köztársasági elnök feladata nem csupán az alkotmányos döntések figyelemmel kísérése, hanem a nemzet egységének megőrzése is. Ezt pártpolitikai semlegességgel, ám nem értéksemlegességgel kívánja megvalósítani. Az elnök hivatali ideje alatt feladata lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselje és érvényesítse a többségi és kisebbségi álláspontok jogát.
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK ÉRDEKEINEK VÉDELME
Baka András az elnöki szerepe során kiemelt feladatának tartja a határon túli magyarok jogainak védelmét, mert ezt a magyar állam tartós érdekének tekinti. Szerinte a jog eszköze, hogy különböző nézeteket valló emberek békében tudjanak együtt élni, valamint hogy vitaik a jog keretein belül rendeződjenek.
ÚJ MAGYARORSZÁG MEGTEREMTÉSE
Baka András utalt arra, hogy az új Magyarországot nem építhetjük a bosszúra. Fontos, hogy a jogsértéseket felderítsük, és a közpénzfelhasználást hathatósan ellenőrizzük. Változásokra van szükség, de nem a régi sérelmek alapján. „A múltat nem szabad múltként hagyni, hanem tanulni kell belőle” – hangoztatta. Az őszinte önvizsgálat és a tanulságok levonása mindenki feladata lenne a közéletben.
TÁRSADALMI EGYEZTETÉS ÉS KÖZÖS ÜGYEK
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke, szintén beleszólt az eseményekbe, hangsúlyozva, hogy a társadalmi egyeztetések nem lehetnek kapkodóak. Komoly időt kell szánni az emberek tájékoztatására, hogy felelősen el tudják dönteni, hogy mit várnak az országtól. Az átfogó párbeszéd és a nyitott kommunikáció a jövőbeni politikai döntésekben gazdagítaná a közéletet.
Összességében Baka András választása nemcsak új elnököt jelent, hanem egy lehetőséget is arra, hogy a nemzet újragondolja jövőjét és közös céljait. A kezdetben megjelenő új értékek és elvek megvalósítása érdekében munkáját a nemzeti érdekek figyelembevételével kell végeznie.
