Hende Csaba elbocsátása az Alkotmánybíróságtól egy törvény miatt
Hende Csaba, aki a második és harmadik Orbán-kormány honvédelmi minisztereként látta el feladatait, és az Országgyűlés alelnökeként is tevékenykedett, kénytelen lesz távozni az Alkotmánybíróságról. Ezt a döntést egy, az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvény indokolja, amely kimondja, hogy a bíróság tagjának mandátuma megszűnik, ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható.
A törvény módosítása az Alaptörvény Tisza-kormány által kezdeményezett 17. módosításához kapcsolódik, amely bevezeti a képviselők mandátumának 12 éves korlátozását. Hende, aki 2002 óta képviselő, most 66 éves, és 2025-re alkotmánybíróvá választották. Fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi képviselőkre vonatkozó szabályok csak a következő választástól érvényesek, tehát az érintetteknek most nem kell távozniuk a posztjukról.
Ezen felül az Alkotmánybíróság minden eddigi tagjának, aki betöltötte a 70. életévét, két hónapon belül el kell hagynia a testületet. Ennek következtében Polt Péter elnök, valamint alkotmánybíróként Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomniczi Zoltán is távozni kényszerülnek.
Az Alaptörvény július 13-án, kétharmados kormánypárti többséggel megszavazott módosítása nemcsak ezt a mandátumkérdést érinti, hanem Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről is rendelkezik, ami jelentős vitát váltott ki az ellenzéki oldal körében. A Fidesz korábban demonstrációt szervezett Sándor-palota elé, hogy hangsúlyozza a Sulyokkal kapcsolatos támogatását, majd a KDNP-vel együtt bojkottálta a szavazást. Gulyás Gergely lemondott frakcióvezetői tisztségéről, míg Magyar Péter miniszterelnök a módosítást úgy kommentálta, hogy a magyar nemzet elárulása lenne, ha nem történne változtatás az Alaptörvényen, amely a Fidesz–KDNP által megalkotott „Cosa Nostra alapdokumentuma”.
