Már megint a földgáz miatt kell aggódni Európában
A földgáz helyzete Európában ismét aggasztóvá vált, különös figyelmet érdemel a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítása, amely az ázsiai vevőkkel folytatott versenyben különösen kiélezett harcokat eredményez. Az európai gáztárolók töltöttsége az utóbbi időszakban drámai mértékben csökkent, a 2022-es energiaválság óta nem tapasztalt mélypontra süllyedve, ami a következő téli időszakra nézve fokozott kockázatokat hordoz.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborús cselekményeket indított Irán ellen, amelynek következtében Irán lezárta a Hormuzi-szorost. Ez a lépés komoly nyomást gyakorol a globális kőolaj- és LNG-piacra, mivel az ázsiai kereslet ismét fellendült, így Európának jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a téli gázbeszerzések során.
A következő néhány hónapban az uniós döntésekből adódóan a tagállamoknak nagyobb rugalmasságot biztosítanak a gáztárolás feltöltésének céljában. A korábbi 90 százalékos célt 80 százalékra csökkentették, remélve, hogy így mérséklődni fog a kereslet és csökkennek az árak. Ennek eredményeként az EU a fűtési szezont 83 százalékos töltöttségi szinttel kezdte meg, ami mellett a várakozások szerint 2026-ra új LNG-kapacitások lépnek piacra, különösen az Egyesült Államokban.
Fagyos téli csapás és irán-i konfliktus
A helyzet azonban drámaian megváltozott, amikor egy szokatlanul hideg tél sújtotta Európát, Észak-Amerikát és Ázsiát, ami világszerte megugró fogyasztást és árakat eredményezett. Ennek következtében az európai gáztárolók töltöttségi szintje március közepén csupán 28 százalék körül alakult, május végére pedig mindössze 39 százalékra nőtt, ami az elmúlt évek legkritikusabb helyzete.
Az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborúja, következményeként a Hormuzi-szoros lezárása újabb nehézségeket jelent. Irán válaszul a térség szénhidrogénipari létesítményeire mért támadásokat is indított. Ez milliárdos LNG-export kiesést jelent, hiszen Katar évi 112–115 milliárd köbméter LNG-t exportál, amely a globális kereslet jelentős részét biztosítja. Az uniós gáztárolók kapacitásának mintegy 10 százalékával egyenértékű, hogy havi egy magyarországi gázfogyasztás esik ki a világkereskedelemből, ugyanakkor Ázsiában is nő a verseny a készletekért.
Az EU és a megoldások keresése
Az Európai Unió cselekvése a helyzetre válaszul eddig a 80 százalékos gáztárolási célszint csökkentése volt, amelyet a tagállamok nehezen tudnak elérni. Ez a döntés egy időre enyhítette a piaci nyomást, de a gázpiac struktúrája is kedvezőtlenül alakul. A kereskedőknek nehézségeik adódnak a nyári gázárak fedezésében, ami a betárolás ütemének lassulásához vezetett. A német gázellátás különösen kedvezőtlen helyzetben van, mivel a betárolás üteme jelentősen elmarad a korábbi évektől.
Magyarország azonban kissé kedvezőbb helyzetben van, hiszen a gáztárolók töltöttsége a hideg tél ellenére 33 százalékról indult, és az import források nem szakadtak meg. A Török Áramlaton keresztül beszerezhető gáz mennyisége, nem pedig az LNG-piacról való beszerzés keresletének függvényében, a betárolás ütemét kedvezően befolyásolja.
Összegzés: jövőkép és kihívások
A gáztárolók töltöttsége 2026 hátralévő részében és 2027 elején kulcsfontosságú mutatóként szolgál majd a makrogazdaság szempontjából is. Az aktuális geopolitikai helyzet a helyzet piaci dinamikáira is hatással lesz, és amennyiben újabb sokk érkezik, az gázár-emelkedést generálhat. A Hormuzi-szoros forgalmának normálissá válása nem várható gyorsan, így a piac optimizmusa számos kétséget ébreszt.
Az egyes elemzők becslései szerint ha a konfliktus hosszú ideig fennmarad, a téli tárolói szintek kritikussá válhatnak, ami újabb áremelkedéshez vezethet. A piaci folyamatok alakulása a geopolitikai események tükrében fog eldőlni, és szükséges lépéseket fog tenni az Európai Unió is a stabilitás fenntartása érdekében.
