A magyar lakhatási válság és az EU válasza
Az Európai Parlament lakhatási szakbizottsága februárban megszavazta, hogy az Uniónak külön forrást kell biztosítania a házak és lakások energetikai felújítására, ezzel párhuzamosan pedig egyensúlyt kell teremtenie a turizmus és a lakhatás megfizethetősége között. Borja Giménez Larrazt, az Európai Néppárt képviselőjét és az EP lakhatásügyi jelentéstevőjét idézve: „Ez az első alkalom, hogy az EU komolyan foglalkozik a lakhatási válsággal, amely sok ország polgárait érinti.”
A jogi keretek között az EU-nak korlátozottak a hatáskörei, azonban a szubszidiaritás elve alapján helyi és regionális hatóságokra építő megoldások szükségesek. Az EP jelentéséből kiderül, hogy az EU-n belül 10 millió lakás építésére van szükség a jelenlegi kereslet kielégítésére, miközben az építési engedélyek számának csökkenése 20 százalékot mutatott az elmúlt öt évben.
A magyarországi helyzet különösen figyelemre méltó: az árak az elmúlt évtizedben 275 százalékkal emelkedtek a kereslet és a kínálat közötti diszkrepancia miatt. A kormányzati intézkedések, amelyek a kereslet támogatására irányulnak, tovább növelik az árakat, mivel nem a megfelelő megoldásokat alkalmazzuk.
Az EU-nak olyan intézkedéseket kellene bevezetnie, amelyek megkönnyítik a köz- és magánberuházásokat. Az építkezések felgyorsítása érdekében Hollandiában például 900 ezer új lakás építéséről határoztak, míg Németország a bürokrácia csökkentésével próbálja ösztönözni a kínálatot.
Az EP baloldali frakciója beavatkozó intézkedéseket javasolt, mint például a bérleti díjak szabályozása, amelyeket elutasítottak, mivel ezek hosszú távon tovább súlyosbítják a helyzetet. A közelmúlt spanyol tapasztalatai is megerősítik, hogy az ársapka bevezetése csökkenti a befektetéseket az építkezés terén.
A jelentés öt alapvető pillérre épül: a helyi hatóságokba vetett bizalom, a lakásállomány növelése, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, a keresleti oldal támogatása, és a lakhatási helyzet jobb megértése érdekében szükséges adatok fejlesztése. A legfontosabb cél a kínálat erősítése, amelyhez olyan ötletek szükségesek, mint a bürokrácia egyszerűsítése és a 60 napos határidő bevezetése az építési engedélyek kiadására.
A bizalom továbbá a beleegyező hallgatás elve alapján történő közigazgatási engedélyeztetés felgyorsítását is magában foglalja, míg a fiatalok oktatása és adókedvezmények bevezetése új lehetőségeket teremthetnek. Az innováció és digitalizáció elősegítése is elengedhetetlen a problémák kezelésében, mivel a tulajdonjog védelme alapvető jogbiztonságot biztosít a piacon.
Az Európai Bizottság már dolgozik a megoldásokon, és a közeljövőben bemutatják a megfizethető lakhatásra vonatkozó terveket. A finanszírozás ügyében a közforrások nem elegendők, ezért a magánszektor bevonása elengedhetetlen. Az EU már több mint 43 milliárd eurót biztosít lakhatással kapcsolatos beruházásokra, de a következő években ezt tovább kell növelni, hogy meglátogathassuk a szükséges 10 millió új lakás megvalósításához vezető utat.
Bár a kérdések összetettek és több szempontot igényelnek, az irányvonalak már körvonalazódnak. A célunk egy folyamatos kínálatnövelés az EU területén, amely a polgárok lakhatási igényeit is szolgálja.
