A választási csalásról alkotott vélemények és a külföldi befolyás aggályai
A Political Capital megbízásából készült friss Medián-kutatás rávilágít arra, hogy a magyar választók nagy része komoly aggályokat táplál a közelgő választásokkal kapcsolatban. A megkérdezettek közel fele úgy véli, hogy a Fidesz politikai párt elcsalhatja a választásokat, ami a bizalom hiányát és a politikai tétovázást jelzi a választásokat megelőző hetekben. Ezen túlmenően, a kampány során megjelenő mesterséges intelligenciával manipulált tartalmak is jelentős zavart okoznak a nyilvánosságban, a választók pedig egyre inkább tisztában vannak azok hatásával.
A politikai várakozások és a vélekedések megoszlása
A választási várakozások között a Tisza párt 48%-os győzelmi esélyt kapott, míg a Fidesz 35%-ra számíthat. Ezen belül a Tisza hívei 80%-ban biztosak saját pártjuk győzelmét illetően, míg a Fidesz szavazói körében nem található olyan, aki Tisza-többségre számítana. A bizonytalan szavazók között a Tisza és a Fidesz támogatottsága is megosztott, hiszen 31% Tisza-többséget vár, míg 35% a Fidesznek kedvező kimenetelt prognosztizál.
Külön kiemelhető, hogy a válaszadók többsége egyedül a Mi Hazánk parlamentbe jutását valószínűsíti, míg a Demokratikus Koalíció, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt esélyeivel kapcsolatban vegyes vélemények születtek.
A választási rendszer kritikája és a szavazati jogok körüli viták
A legtöbb válaszadó nincs tisztában a magyar választási rendszer sajátosságaival, ami lehetővé teheti, hogy a legtöbb szavazatot begyűjtő párt ne szerezze meg a parlamenti többséget. Az ilyen kimenetelek elkerülhetetlensége, és a Fidesz által manipulálható kerületek, levélszavazatok miatt sokan úgy vélik, hogy a legnépszerűbb párt anyagilag hátrányba kerülhet.
A külhoni magyarok választójogának megítélésével kapcsolatban is megosztott a közvélemény: 35% szerint el kéne venni a választójogot, míg 28% azt mondja, hogy jelenlegi formájában érintetlenül kellene hagyni. A fennmaradó harmad a szabályok módosítása mellett érvelne. A Fidesz szavazói döntő többsége az eredeti választójog melletti érvet képviseli, míg a Tisza hívei inkább a változtatásokat sürgetik.
A választási csalás és korai előrejelzések
A választók aggodalmát tükrözi, hogy közülük 76% a Tisza hívei közül és csupán 2% a Fidesz támogatói közül véli úgy, hogy a Fidesz választási csalást követhet el. Az előrejelzések lebegése mellett, jelentős bizalmatlanság található a politikai diskurzusban, amely nem csökkent az utóbbi időszakban, sőt, egyes esetekben még fokozódott is.
Külföldi beavatkozások és az ukrán-magyar viszony feszültsége
A válaszadók többsége, 48%-nyi arányban, Oroszország beavatkozását látja a legvalószínűbbnek a választásokba, míg Ukrajna, az Egyesült Államok és az EU intézményei körüli körüli befolyásolás mértéke jelentősen alacsonyabb.
Az ukrán-magyar kapcsolatok feszültsége is kiemelkedő téma, hiszen a válaszadók 90%-a érzékel a két ország viszonyában feszültséget, és bár a felelősséget megosztják, a magyar kormánytól való elvárás dominál. Az ukrán felet, mint felelőst a választók egy része kiemeli, de a bizonytalan szavazók közt vegyes vélemények találhatók.
A mesterséges intelligencia politikai kommunikációban betöltött szerepe
Az utóbbi időszakban a mesterséges intelligenciával készült politikai tartalmak egyre nagyobb szerepet kapnak a kampányban, a megkérdezettek 73%-a találkozott ezzel a jelenséggel. A Tisza hívei radikálisan másként érzékelik ezeket a manipulált tartalmakat, mint a Fidesz szavazói, amiből kiderül, hogy a politikai táborok közti különbségek nem csupán abban rejlenek, hogy ki mennyire találkozik ilyen videókkal, hanem abban is, kinek mennyire might határozott a véleménye olykora ezek hatásáról.
A társadalom nagyrészt elutasítja a mesterséges intelligencia használatát a politikai kommunikációban, a válaszadók 90%-a nem tartja elfogadhatónak ezek alkalmazását az politikai kampányban. Ez tükrözi a társadalmi érzékenységet a manipulált tartalmakkal szemben.
Politikai mítoszok és dezinformáció
A kutatás során megvizsgálták a politikai mítoszokat is, amelyeket mind a kormány, mind az ellenzék használt. A kormányoldali dezinformációs narratívák, mint például az, hogy Brüsszel kényszeríti a magyar kormányt adóemelésre, a társadalom többsége elutasítja, míg a Fidesz szavazói jelentős hányada támogatja. Az ellenzéki vélekedések között megjelenik az a nézet, hogy a kormány szándékosan rombolja az oktatási rendszert, és a Tisza-szavazók körében a támogatottsága kiemelkedő.
Mindezek a jelenségek rávilágítanak a magyar politikai kommunikáció komplexitására és arra, hogy a jövő választások során milyen kihívásokkal kell szembenéznie a választóknak, akik egyre inkább tudatában vannak a manipulációnak és a külső befolyásoknak.
