Az Artemis II. küldetés áttörő lépése a Hold felé
Az Artemis II. küldetés 2026 áprilisában fontos mérföldkőhöz érkezett, amikor az Orion űrhajó sikeresen elhagyta a Föld körüli pályát, ezzel megkezdve utolsó nagy lépését a Hold irányába. A küldetés célja, hogy előkészítse a terepet a jövőbeli missziókhoz, amelyek során már űrhajósok lépnek a Hold felszínére.
A NASA szakértője, Dr. Lori Glaze megerősítette, hogy a moteoris teljesítményét biztosító hajtómű-beindítás hiba nélkül zajlott, és a legénység biztonságban van. Az Artemis II. űrhajó hurokpályán halad, lehetővé téve, hogy a legénység elérje a Hold túlsó oldalát, majd onnan visszatérjen a Földre. Érdekesség, hogy ez az első olyan misszió 1972 óta, amelyben emberek a Földön kívüli térben utaznak.
Jeremy Hansen kanadai asztronauta, aki egyben az első nem amerikai űrhajós, aki a Holdra utazik, hangsúlyozta, hogy „az emberiség ismét megmutatta, mire vagyunk képesek”. A küldetés során a jövőbe vetett remények vezetik őket a Hold körüli útra.
Az Artemis II. nem csupán egy űrutazás, hanem az emberiség eddigi legnagyobb távolságra irányuló űrmissziója. A négy űrhajós tíz napot tölt el a világűrben, megkerüli a Holdat, majd visszatér, miközben folyamatosan tesztelik az Orion kapszula életfenntartó rendszereit és egyéb létfontosságú berendezéseit. Az űrhajót nem állítják Hold körüli pályára, és leszállások sem várhatóak.
A hajtómű beindítása az utolsó nagy lépés volt a Hold felé. A főhajtómű több ezer km/órás sebességgel növelte az Orion sebességét. A tervek szerint a legénység a Holdtól mintegy 7600 kilométeres távolságra fog repülni, ami a NASA előrejelzései szerint meghaladja az Apollo 13 által felállított rekordot.
A legénység első nyilvános videókonferenciáján Reid Wiseman parancsnok megosztotta tapasztalataikat az utazásról, mely során a Föld minden szegletét láthatták. A NASA gondoskodott a biztonságukról, hiszen számos szimulációval tesztelték a vészhelyzeti eljárásokat, amelyek szükség esetén lehetővé teszik az űrhajósok gyors visszatérését a Földre.
Az Artemis-program globális együttműködés keretében valósul meg, amelyben 61 ország vesz részt. A program során több űrügynökség, mint például a kanadai, európai, japán és az Egyesült Arab Emírségek, valamint számos magáncég, mint a Boeing, a SpaceX és a Lockheed Martin együttműködésével készítik elő a következő missziókat. A Puli Space Technologies által képviselt magyar tudomány is részt vesz a Holdra szállító projekteken a kereskedelmi gyártású holdkomp fejlesztése keretében.
Az első Artemis-misszió 2022-ben zajlott, amely személyzet nélküli tesztrepülés volt. Ez a küldetés fontos technológiai demonstrációként értékelhetjük, amely az Orion űrhajó és a NASA SLS hordozórakéta képességeit tesztelte. Az Orion 25 napig, 10 óráig és 53 percig volt a világűrben, mielőtt a Csendes-óceánba landolt volna.
Az Artemis II.-t eredetileg 2026 februárjában indították volna, de üzemanyag-szivárgási problémák miatt ezt el kellett halasztani. A rakétát január 18-án helyezték a kilövőállásra, ahol azonban kiderült, hogy hidrogén szivárog belőle, ezért a NASA úgy döntött, hogy a februári indítás nem lehetséges; legkorábban márciusban újra megkezdődhet az emberek utazása a Hold felé.
Az Artemis III. küldetés már biztosan nem fog embereket vinni a Holdra, helyette a tervek szerint 2027-ben Földközelben hajtanak végre randevúzást és dokkolást, míg a kereskedelmi gyártású holdkomp tovább fejlődik.
