Pályaudvari álmok valósággá válása
Szörényi Szabolcs ötvenéves korára megvalósította gyermekkori álmát, amikor 1:87 méretarányban felépítette a Nyugati pályaudvart a saját háza pincéjében. A modell építése során a pályaudvar minden négyzetcentiméterét pontosan feltérképezte, lépésről lépésre másolta az apró részleteket, valamint megörökítette a helyszínt fényképeken. A bemutatóra a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új kiállításának megnyitóján került sor, amelyet Szörényi családja ajánlott fel a közönségnek.
Puch László váratlan megjelenése
A megnyitón Puch László, az MSZP egykori pénztárnoka, mint meghívott celeb tűnt fel. Karizmatikus személyiségével felkeltette a figyelmet, miközben Szörényi Szabolccsal interjút készítettek. Puch emlékeztetett arra, hogy a pince, ahol a terepasztal készült, szigorúan 19 fokra volt légkondicionálva, és osztotta azt az élményt, hogy Szörényi nélkül a helységbe se lehetett belépni. Szörényi Levente, Szörényi öccse, szintén aktív résztvevője volt az eseménynek, ami tovább színesítette a rendezvény hangulatát.
A terepasztal története
A terepasztal építése 1988-ban kezdődött, amikor Szörényi Szabolcs elkezdte összegyűjteni a szükséges fényképeket és rajzokat. Az építkezés 1993-ra fejeződött be, így nemcsak egy műalkotás született, hanem a Nyugati pályaudvar történetének egy darabja is. Az elkészült modell pontosan megjeleníti az épület 1980-as évek végi állapotát, a Westend megépülése előtti időszakot. Szörényi nemcsak a fotókat tanulmányozta, hanem szakemberek segítségével bejárta azokat a helyszíneket is, ahova ritkán jut el az átlagember.
Kihívások és megoldások
A terepasztal mozgatása nem volt egyszerű feladat. Szörényi az alkatrészeket egyesével vitte be a múzeumba, míg a múzeum restaurátora, Erky-Nagy Dániel a szállítást egy palackba épített hajó kiszabadításához hasonlította. Szörényi egyedi csúszócsatlakozós megoldásai lehetővé tették, hogy az ezernyi apró volfrámszálas izzó világítani tudjon, így a modell életre kelhetett.
Politikai vonatkozások és ünneplés
A kiállítás átadási eseményén emellett a politikai színtér képviselői is jelen voltak, például Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere. Gulyás a terepasztalt „rendkívüli alkotásnak” és „párját ritkító vasúttörténeti dokumentációnak” nevezte, míg D. Kovács Moldova György írásaira hivatkozott a köszöntője során.
Nehéz helyzetek és szellemes megjegyzések
A megnyitó során Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója említette a politikai helyzethez való viszonyulását. Idézve a latin mondást, amely az alkotások és a háborúk közötti ellentmondásra mutatott rá, rávilágított, hogy a művészetnek – mint pl. a kiállított terepasztal – fontos szerepe van a társadalmi diskurzusban.
A rendezvény végén Gulyás miniszter, sürgetve a távozását, izgalmas kérdéseket hagyott nyitva, amik a közönséget is elgondolkodtatták a politikai összefonódásokról és felelősségről.
