Hagyjuk a cellaadatokat: a turisztikai ügynökség ismét bebizonyította, hogy nem így kellene a tömegeket becsülni
Kevesebb mint egy hónap van hátra az országgyűlési választásokig, és a politikai kampány feszített időszakában a pártok mindent bevetnek, hogy bizonyítsák, ők a népszerűbbek. A történelmi megemlékezések, mint március 15-e, jó alkalmat biztosítanak a számháborúra, hiszen mindkét oldal célja, hogy saját rendezvényét nyilvánítsa győztesnek. A kormány ismét kivette a részét a módszerekkel: a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) erősen fideszes kötődésű apparátusként hirdette meg a Békemenet és a Tisza Párt Nemzeti Menet résztvevőinek számát. Az MTÜ becslése szerint a fideszes Békemeneten 180 ezren, míg a Tisza Párt rendezvényén 150 ezren vettek részt.
Az MTÜ adatait felfedezve fontos megemlíteni, hogy a szociológusok a két főszónokot hallgatók számát más értékekkel validálták. Az ELTE hagyományos módszerrel végzett becslése más eredménnyel zárult: Orbán Viktor beszédére 58 ezren voltak kíváncsiak, míg Magyar Péterét 162 ezernyi érdeklődő követte. E számok jelentős különbséget mutatnak a kormányzati adatokhoz képest, ami felveti a kérdést: valóban megbízhatók-e a cellainformációk alapján készült becslések?
A cellaadatok hitelessége és problémái
A cellainformációk felhasználása nem újkeletű, már a kilencvenes évek végén is alkalmazták turisztikai kutatásokban, de a módszer megbízhatósága gyakran megkérdőjelezhető. A telefonok működése miatt a szolgáltatók nyomon tudják követni a felhasználók mozgását, azonban ezzel összefüggésben komoly adatvédelmi megfontolások is felmerülnek. Az adatok anonimizálása nem garantálja az eszközök felhasználói által kínált valós képet.
A Békemenetek szervezői a korábbi rendezvényeket mindig eltérő létszámmal hirdették, aminek költségvetési jellegű pártpolitikai hatásai is vannak. Például az első Békemenet kapcsán a résztvevők számát egymillióra becsülték, míg a Belügyminisztérium ezt 400 ezerre redukálta. Az MTÜ legutóbbi adatai is nagymértékben eltérnek a valóságtól, amely újfent bizonyítja, hogy a hatósági adatok megbízhatósága is megkérdőjelezhető.
A valóság és a politikai narratívák harca
Mivel a kormánypárthez kötődő MTÜ adatai régóta elfogadott köztudottan nem tükrözik a valóságot, a kampányban szerzett információk hitelessége érvek és ellenérvek harcává váltak. A kutatók és szociológusok által használt statisztikai módszerek lehetővé teszik a valódi tömegek feltérképezését, így például a tömegtípusok sűrűségét, az adatok realitásának igazolásához.
A számháború politikai következményei
Az ilyen típusú számháborúk nem csupán statisztikai érdekességeket takarnak, hanem lényeges hatásuk van a politikai tájra is. Az elhangzottak alapján a résztvevők számából kiolvasható, ki képviseli a „többséget”, ami a politikai erők számára fontos szerepet játszik a médiában. A választók számára ez megkérdőjelezhetetlen erőssé válhat, ahogyan a közvélemény is reagál a látottakra, így a következő hónapok politikai diskurzusára is hemmertelhet a kampány.
Összességében elmondható, hogy a cellainformációkból származó adatok hitelesítése érdekében a hagyományos módszerek is elengedhetetlenül szükségesek a közvélemény pontos irányához. A szociológusok és politikai elemzők által végzett munkák segítségével részletesebb és valós képet kaphatunk arról, mi zajlik a politikai színtéren, és hogy valóban fontos a népszerűség mérése a választási várakozások szemszögéből. Ezek a kérdések a következő hetekben és hónapokban is rendkívül aktuálisan fognak szerepelni a diskurzusban.
