A következő ország Trump étlapján: Kuba
Alig három hónap telt el az évből, de sok jel utal arra, hogy 2026 a volt amerikai elnök, Donald Trump nagy rezsimváltási kísérleteinek éve lehet. Az év elején egy váratlan katonai beavatkozással eltávolította Nicolás Maduro venezuelai elnököt a hatalomból. Február végén Izraellel együttműködve háborút indított Irán ellen, amelynek következtében életét vesztette Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetője. Ezzel párhuzamosan fokozódik a fejsze Kubára is, így a kubai kommunista rezsim megdöntése is a célkeresztbe került.
Trump számára Kuba politikailag különösen fontos, hiszen a külügyminiszter Marco Rubio a kubai bevándorlók gyermekeként Floridában nőtt fel, és a kubai rezim elleni harc erősen motiválja. Azonban, ellentétben Venezuelával és Iránnal, Trump nem szorgalmazta a katonai beavatkozást, állítása szerint a kubai gazdaság annyira gyenge, hogy az magától is összeomlik. Kijelentette, hogy Kuba baráti átvétellel is megszerezhető.
“KUBÁBAN KERESIK A KÖVETKEZŐ DELCYT”
Trump többször hangsúlyozta, hogy a venezuelai olaj kiesése miatt Kuba a kifulladás szélén áll. Az elnök az elmúlt hetekben többször elmondta, hogy szerinte Kuba hamarosan összeomlik, és az Egyesült Államok elkötelezett abban, hogy támogassa az átvételt. A kubai kormány a Trump-adminisztráció állításaival szemben kijelentette, hogy nem folytatnak magas szintű tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, azonban úgy tűnik, informális megbeszélések már folynak Raúl Guillermo Rodríguez Castróval, Raúl Castro unokájával.
A Biden-adminisztráció egyetlen középpontja sem tűnik biztosnak, a kubai vezetés egyértelműen megkérdőjelezte a Trump adminisztráció nyilatkozatait, Rubio a kubai kormány hivatalos képviselőit megkerülve, informális tárgyalásokat folytatott Raúl Castro unokájával.
A csónakos botrány
Az Egyesült Államok és Kuba közötti viszonyt felkavarta, hogy február 27-én a kubai parti őrség tüzet nyitott egy motorcsónakra, amely Florida felől érkezett, és amelyben kubai bevándorlók utaztak. Az incidens négy gyanúsított halálával végződött. A kubai kormány az amerikaiak erőszakosságát emelte ki, míg az Egyesült Államok képviselői rendkívül szokatlannak tartják a tengeren történő lövöldözést.
Tűdőn lőtte a gazdaságot az olajembargó
A Maduro-rezsim bukása mellett Trump különféle eszközökkel nehezíti meg a kubai kormány életét, amely évtizedeken át Venezuelas segítségével tartotta fenn gazdaságát. Az olajembargó, amely a kubai gazdaság törékeny helyzetét még inkább súlyosbította, nemcsak a gazdasági stabilitást veszélyezteti, hanem egy humanitárius válság küszöbén is álló ország helyzetét is. A rendkívüli nyomás és szankciók következtében az ország vállalkozói képtelenek értékesíteni termékeiket, és az emberek életéről van szó.
A kubai gazdaság a legnagyobb múltú szankciók következményeként szenved, a humanitárius válság szélén áll, és az ENSZ tisztviselői sürgetik a nemzetközi közösséget, hogy diplomáciai erőfeszítésekkel támogassa Kuba megsegítését. Mivel a gazdasági rendszer romlásának következtében az alapvető szolgáltatások kimaradnak, a kubai nép viseli a legnagyobb terhet, méltatlan körülmények között élve. A közelmúlt eseményei és a helyzet alakulása egyértelműen szükségessé teszik a figyelmet, valamint a sürgős nemzetközi közbelépést.
